Fundoklia-völgy felé vettük az utunk. Lényegében a többi útszakasz ugyanaz, mint a július hatodikai túra. De ezen a hosszú új szakaszon még extrémebb közlekedni. Komoly lejtők, rengeteg kavics, és víz mosta sáros földes út. Sok kép nem készült, mert még elsőnek jártunk erre és inkább azzal foglalkoztunk, hogy ki találjunk az erdőből. Menet közben folyamatosan villámlott és dörgött az ég de szerencsére elvonult a vihar. Féltünk, nehogy belénk csapjon, mert egy 15 percig a mező és az erdő szélén közlekedtünk. + Fülledt volt a levegő és az össze rovar és bogár minket üldözött, egy perc nyugtunk nem volt tőlük. Mikor kiértünk az erdőből Biatorbágynak a termőföldjeire keveredtünk. Rengeteg almafa, körtefa és egyéb gazdaföldek voltak. A földes út kivezetett a törökbálinti Corához. Egy keveset mentünk még és csatlakoztunk a múltkori útszakaszunkhoz. Hazafele ránk sötétedett, kb 30 perc lett volna míg haza érünk. A Telenor telepe előtti körforgalomnál egyszer csak egy robbanást hallunk. Mindenki néz a kerekére. Balázs mondja oké, Olivér röhög hogy az övé nem és mondta nekem, hogy nézzek rá a kerekemre. Sajnos nem kiszúrta valami, mondjuk akkor is gáz lett volna mert nemvolt foltozónk, se pótkerekünk. Ránéztünk és kiderült hogy a szelep repült el. Tolhattam volna hazáig de szerencsére egy közös barátunk értem jött kocsival és haza dobott. Balázs és Olivér pedig haza tekert. :)
Térkép:
Képek:
Naplemente
Tájkép
Hogy jutunk ki innen?! :D
